Zalatárnok község
Adatok
Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Zala megye
Kistérség: Zalaegerszegi kistérség
Lakosság: 793 fő
Terület: 25.95 km2
Népsűrűség: 30,56 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 92
Fekvése
Zalatárnok a Göcsej déli részén helyezkedik el. A településen áthalad a 75-ös másodrendű főút, amely Lenti és a Balaton környékének összeköttetését biztosítja. A községbe Lenti és Zalaegerszeg felől sűrűn érkeznek autóbuszok, de Keszthely és Budapest is elérhető közvetlen járattal.
Története
Zalatárnok első említése 1408-ból való. Birtokosai ekkor a Bothkák voltak. A 16. században feltételezhetően egy komolyabb egyházi létesítmény, kolostor, is működött az 1572-ben mezővárosi jogokat szerzett településen, amely birtokosai közt ekkor már a Bánffy család is feltűnt.
1576-ban a törökök óriási pusztítást hajtottak végre Tárnokon, így szinte teljesen elnéptelenedett. A 17. század elején Bothka Ferenc török fogságba esett, és kiváltására a zalatárnoki birtokot Nádasdy Ferencnek adták el. A település lakosai a lenti várnak adóztak és annak szállítottak fát. 1690 után a helyzet lassan konszolidálódott, és lassú fejlődés jellemezte a telepüst. 1737-től birtokosok a Deákok is a településen, akik nagyban hozzájárultak Zalatárnok gazdasági gyarapodásához. 1754-ben új temploma épült, és önálló plébániát is kapott. A faluban sok nemesi család élt, de a jobbágyok mellett zsidó kereskedők is laktak. A 19. század során a Széchenyi és a Patai család majorságot hozott létre a falu határában.
A településen nevelkedett maga Deák Ferenc is, akit a Sibrik Erzsébetet gyászoló apa tragikus szülést követően rögvest az itt élő rokonhoz Deák Józsefhez adott. Deák csak édesapja halálát követően 1808-ban őt és fél éves korában került vissza családjához, az árván maradt testvérekhez Kehidára.
A település mezőgazdasági jellege a 20. században is megmaradt. És mivel mind Zalaegerszeg, mind Lenti elég messze található a falutól, sok iparban dolgozó az elköltözést választották az ingázás helyett. Így mára a falu lakossága lecsökkent, és kedvezőtlen utcaszerkezete miatt az infrastrukturális fejlesztések is lassan mentek végbe.
Nevezetességei
- Kelemen Imre jogtudós
mellszobra
Híres emberek
- Itt született 1744-ben Kelemen Imre jogtudós
Következő községek
Budapest | Aba | Abaliget | Zalaújlak | Zalavár | Zalavég | Zalkod | Zamárdi | Zámoly | Zánka | Zaránk | Závod | Zebecke | Zebegény | Zemplénagárd | Zengővárkony | Zichyújfalu | Zics | Ziliz | Zimány | Zirc | Zók | Zomba | Zsadány | Zsáka | Zsámbék | Zsámbok | Zsana | Zsarolyán | Zsebeháza | Zsédeny | Zselickisfalud | Zselickislak | Zselicszentpál | Zsennye | Zsira | Zsombó | Zsujta | Zsurk | Zubogy
További községek
Lőkösháza | Mezőhék | Hunya | Geszteréd | Kaposszekcső | Ruzsa | Üllés | Barabás | Mérges | Hegymagas | Medgyesbodzás | Tiszasas | Somogymeggyes | Pilis | Nagyberki | Csapi | Szögliget | Okány | Hosszúpereszteg | Tura | Penc | Jászdózsa | Domaszék | Táska | Tomor | Iharosberény | Romonya | Szécsény | Nagyrécse | Rohod | Nyírkáta | Nyíracsád | Almásfüzitő | Kiskőrös | Helvécia | Hunyadfalva | Báta | Kőkút | Himod | Vásárosnamény | Magyaratád | Tárkány | Szenta | Egervár | Felpéc | Pusztacsó | Foktő | Tiszaug | Nemesapáti | Kompolt
